Text Size
Interestings Nations – Places – Countries Múmiák bizonyítják az ujgur történelmet

Múmiák bizonyítják az ujgur történelmet

There are no translations available.

ujgurmumiaPolitikai vitához vezetett Kína nyugati részén a titokzatos Tarim-múmiák felfedezése: a több száz, szőke hajú, és európai arcvonású alakot egyaránt szeretnék maguknak tudni a kínaiak, de a helyi ujgurok is, akik saját őseiket tisztelik az eltemetettekben.



Az ujgur főváros, Urumcsi múzeumának földszintjén látható kiállítás a kínai kormányzat határokkal kapcsolatos politikáját tükrözi, amely szerint Hszincsiang mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt. Az egy emelettel feljebb található tárgyak azonban másról szólnak.

A 90-es évek elején különös leletre bukkantak a nyugat-kínai Tarim-medencében. A 2000 éves múmiák szőkék és hosszú orrúak voltak. 1993-ban a Victor Mayer professzor által végzett DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy a múmiák európai eredetűek. Az i.e. 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy kaukázusi népcsoportról, amely a távoli keleten él, de semmilyen információval nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide. Közéjük tartozik a múzeum emeletén látható loulani szépség, az a 3800 éves múmia, amelynek már külső vonásai is azt sejtetik, hogy nem volt kínai. A nő azonban nem volt egyedül: az ország nyugati sivatagaiban az elmúlt évtizedekben közel 200 hasonló múmiát fedeztek fel.

A kínai hatóságoknak sok problémát jelentenek a szeparatista nacionalista ujgur mozgalmak: a testek ürügyén ráadásul komoly vita kezdődött, hogy valójában kinek kellene irányítania a Hiszincsiangi Ujgur Autonóm Régiót. A vitában főként olyan kérdések merülnek fel, hogy ki lakott elsőként ezekben a barátságtalan sivatagokban, és olajban gazdag terület mióta számít Kína részének?

Az ujgur szeparatisták minden érvelésüket a múmiákra vezetik vissza: szerintük ugyanis azok több ezer éves bizonyítékai annak, hogy a terület az ő tulajdonuk. A külföldi kutatók szerint - a Tarim-múmiák alapján - Hszincsiang mindig is egy történelmi olvasztótégely volt, ahol Eurázsia minden jelentős népcsoportja, és kultúrája megfordult egy ideig. Ez főként a Selyemút korára volt jellemző, amikor a tevekaravánok akár a Mediterráneumig is eljutottak. Ezt állítja a múmiákkal foglalkozó Yidilisi Abuduresula ujgur régész is.

A leginkább bizonyosnak az tűnik, hogy a terület első lakói nyugat felől érkeztek, Közép-Ázsia sztyeppéi felől, vagy még távolabbról, és nem a kínai folyóvölgyek termékeny vidékéről. Az ujgurok szerint éppen ezért a terület mindig is az övék volt, így a múmiák mostanra a nemzeti büszkeség központi elemévé váltak, és a loulani szépségről egy népszerű szám is készült, ami jó darabig vezette a helyi slágerlistákat. A történészek azonban kételkednek, ugyanis az ujgurok a 10. század előtt semmiképp sem jelenhettek meg a térségben.

Mindennek a kínaiak sem örülnek, hiszen a múmiák megléte nem egyezik az általuk erőltetett, hivatalosnak szánt verzióval sem. Aszerint ugyanis Csang Csian, a Han-dinasztia tábornoka az i.e. 2. század végén vezetett katonai expedíciót Hszincsiangba, és az akkor még lakatlan térség azóta tartozik az országhoz. A múmiák szerint viszont az emberek már évezredekkel korábban megjelentek a térségben, és biztos, hogy nyugat felől érkeztek.

Az persze vitathatatlan, hogy a múmiák felbecsülhetetlen értékű régészeti szenzációnak számítanak. Az Urumcsiban látható holttesteket azonban Kína egyáltalán nem reklámozza, sőt a helyi idegenforgalmat sem népszerűsítik. A külföldi kutatók szerint a kormányzat mintha arról sem akarna tudomást venni, hogy léteznek, mert ez hosszú távon az egész ország történelmének újraírását, és a jelenlegi hivatalos verzió kiigazítását jelentené. Éppen ezért nem egyeznek bele a múmiákon végzett genetikai vizsgálatokba sem, mert az szintén a kínai igényeket áshatná alá.

Nem örülnek a külső kutatók vizsgálódásának sem: volt olyan szakértő, akit addig nem engedtek ki az országból, amíg át nem kutatták, hogy nem visz-e magával mintákat. 1993-ban azonban 6 minta kijutott, ennek alapján az olasz genetikusok megállapították, hogy a múmiák részben Európából származhatnak. A kínai kormány csak a hazai kutatók vizsgálatait támogatja: a sanghaji Fudan Egyetem kutatója, Csin Li 2007-ben a National Geographic genográfiai projektje során állapította meg, hogy a térség első lakói Kelet-Ázsiából származnak, ennél további vizsgálatokat azonban nem tettek lehetővé.

Han Kanghszin antropológus szerint biztos, hogy a legkorábbi telepesek nem voltak ázsiaiak. Ő a koponyák tanulmányozása jutott erre a megállapításra, mert szerinte a DNS-tesztek nem megbízhatók. A kutató egyértelműnek tartja, hogy a Tarim-múmiák európai származásúak lehetnek. Ezt támasztják alá a temetkezések is: a legtöbb esetben hellenisztikus jellegű sírokat tártak fel.

A politikai viták ellenére a feltárások jelenleg is folytatódnak. Hsziaohe közelében korábban 350 sírt fedeztek fel, amelyek közül a legrégibb 4000 éves lehet, és most itt folytatják tovább a munkálatokat. A kezdetek reménykeltőek: ott ugyanis idén nyáron egy újabb, a loulani szépséghez hasonló nő, a hsziaohei hercegnő maradványait találták meg.

Forrás:szentkorona rádió

napkelet logo

konyvek
Tekintse meg az egye- sületünknél megrendel- hető, a szerző által de- dikált könyveket

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola