Text Size
Interestings Nations – Places – Countries Kazah Köztársaság

Kazah Köztársaság

There are no translations available.

kazah2Földrajzi elhelyezkedés
Kazahsztán Közép-Ázsiában van, az eurázsiai földrész mélyén.Vele határos államok:Oroszország, Kína, Kirgizsztán, Üzbegisztán,Türkmenisztán. Nyugaton vízi határa is van: a Kaszpi-tenger.

Területe
2.724.900 négyzetkilométer. Területére nézve Kazahsztán a Föld kilencedik legnagyobb állama, Oroszország, Kína, az USA, Argentína, Brazília, Kanada, India és Ausztrália után.

Éghajlat
Erőteljesen kontinentális. Az óceánoktól való távolság és a nagy terület határozzák meg a klimatikus viszonyokat. A januári átlaghőmérséklet: -19°C és -4°C fok között van. A júliusi átlaghőmérséklet: +19°C – +26° C fok. Az ország területén a legalacsonyabb hőmérséklet: -45°C, nyáron a legmagasabb hőmérséklet: +45°C. Ha Ön Kazahsztánba utazik, emlékezzen arra, hogy némely területen az időjárás igen rövid idő alatt élesen megváltozhat. Azonban a Köztársaság területén átlagosan nagyon sok a napos órák száma, több mint a Krím-félsziget déli partjain és a Fekete-tenger kaukázusi partvidékén.

kazahsztanA domborzat
Nagyon változatos. A terület 40%-a sivatag, 23%-a félsivatag, 20% sztyeppe, 7% erdős sztyeppe, 10% hegyvidék. Dél és kelet felől magas hegyláncok határolják. A legmagasabb csúcs a Khan Tengri (Szaryzsaz hegylánc), 7010 m a tengerszint felett.

Víztartalék
Kazahsztánban 8,5 ezer kisebb és nagyobb folyó van. Hét folyó hosszabb 1000 km-nél. A legnagyobb folyók az Urál-folyó és az Emba, a Kaszpi tengerbe torkollnak, a Szir-Darja az Aral-tóba, az Irtis, Isim és Tobol folyók az Északi Jeges-tengerbe viszik vizüket. 48000 kisebb-nagyobb tó van kazah területen. A legnagyobbak a következők: Aral-tó, Balhas-tó, Zajszan-tó, Alakol, Tengiz, Szeletengiz. A Kaszpi-tenger északi partvidékének nagy része és keleti partvidékének mintegy a fele kazah területre esik.

kazahnovNövény- és állatvilág
155 fajta emlősállat, 480 fajta madár, 150 fajta hal fordul elő kazah területen. A sztyeppei zónában vannak őzek, antilopok, farkasok, rókák, sakálok, stb. A hegyekben és az erdőkben medvék, kőszáli kecskék, és magashegyi bárányok, hópárducok, szarvasok és különféle madarak élnek. A ragadozó madarak közül megemlítenénk a sólymot, a réti sast, a kőszáli sast, amelyek szerepelnek a Vörös Könyvben. A nevezetes hópárduc – más néven irbisz – szerepel a Nemzetközi Vörös Könyv állatritkaságai között. 250 fajta gyógynövény terem Kazahsztánban.

Nyersanyagforrások
Kazahsztán a hatodik helyet foglalja el a világon nyersanyagforrások bősége tekintetében. Földgáz- és kőolajtartalékai tekintetében országunk a világ első tíz országa között van. A kazahsztáni uránlelőhelyek nagyságra nézve körülbelül a második helyet foglalják el a világ urán tartalékai között.
Napjainkig több mint 250 kőolaj és földgáz lelőhelyet tártak fel Kazahsztánban. Ezek zöme az ország nyugati területén található. A legnagyobbak: Tengiz (a feltárt olajforrások nagysága több mint 1 milliárd tonna),Karacsaganak földgáz lelőhelye (1,3 trillió köbméter),Kasagan (Földünk egyik egnagyobb kőolajtartalékával rendelkező lelőhelye, becslés szerint mintegy 7 milliárd tonna kőolaj van itt a föld alatt).
A Mengyelejev-táblázat 105 eleme közül 99 található meg Kazahsztán földjének mélyében. Ezek közül felmértek 70 elemet, és bevontak a termelésbe hatvanat. Jelenleg 493 ásványi kincslelőhely ismert Kazahsztánban 1225 fajta ásványi nyersanyaggal. Kazahsztán cink, wolfram és barit tartalék szempontjából első helyen áll a világon. Króm, foszfor, ezüst, ólom és krómtartalmú ércek szempontjából a második, réztartaléka és fluorit tartaléka a harmadik, molibdén tartaléka a negyedik, aranytartaléka a hatodik, vasérc tartaléka (16,6 milliárd tonna) a nyolcadik nagyságrendre nézve a világon. Kazahsztán gazdag kémiai nyersanyagokban. A leggazdagabbak a kálisó és másféle só lelőhelyek; bór, bróm vegyületek, szulfát, foszforit és különféle más nyersanyagok a festékipar számára. A polimetallikus ércek között a piritek óriási mennyisége módot ad arra, hogy széles körben megszervezzük a kénsav és más, a gazdaság számára nagyon fontos vegyipari termékek termelését. Korlátlanok a lehetőségek szinte valamennyi szintetikus kőolaj származék (különösen etilén, polipropilén, kaucsuk termékek) előállításában, szintetikus mosószerek és szappan előállításában, mikrobiológiai fehérje tápanyagok, műselyem és műfonál, szintetikus gyanta és műanyag, cement előállítására.
A porcelánipar és az üvegipar számára Kazahsztán a lehető leggazdagabb nyersanyag tartalékkal rendelkezik. Az ország földjének méhe és hegyei egyaránt magukban rejtik a legritkább drágaköveket, a legkülönbözőbb építő- és burkoló anyagokat. A kazah föld mérhetetlen kincsei között tarthatjuk számon az ásványvizeket, gyógyvizeket, termálvizeket, amelyek egyelőre nem örvendenek széleskörű ismertségnek. A geológiai-gazdasági felmérések alapján a Kazahsztánban kibányászott és felhasznált ásványi kincsek közül a gazdasági életben a legnagyobb szerepet a következők játsszák: szén, ásványolaj, réz, vas, ólom, cink, krómvegyületek, arany, mangán.

astana(3)Lakosság
16,0 millió ember. Népsűrűség: 5,8 fő/négyzetkilométer.Több mit 120 nemzetiség él
az országban. A kazahok száma 9,008 millió (58,9%), más nagyobb nemzetiségek: Orosz 3 millió 962 ezer (25,9%), ukrán: 444 700, üzbég: 433 500, ujgur: 231 400, tatár: 229 100, német: 222 500, stb.

Vallás
Kazahsztán sokfelekezetű ország. A főbb vallások: iszlám (60%), pravoszláv kereszténység (30%).

Főváros
Asztana (1997 óta) lakossága : mintegy 700000 ember.

Adminisztratív-szerkezeti felépítés
14 területi egység (akimátus, kormányzóság), 84 város, amelyek közül 2 köztársasági és 37 területi jelentőségű, 159 kerület, 241 település, 2042 falusi (auli) körzet.

almatykatedralÁllamnyelv
A kazah nyelv. Az állami szervezeteknél és a helyi önkormányzatoknál a kazah nyelvvel azonos szinten használják az orosz nyelvet is.

Nemzeti ünnepek
December 16. – A Függetlenség Napja

Nemzeti valuta
Tenge, 1993 novemberétől bevezetve.

Kazahsztán rövid története
Kazahsztánnak gazdag történelmi és kultúrtörténeti múltja van. Eurázsia közepén elhelyezkedő országunk a legrégibb civilizációk keresztútján, a Kelet és Nyugat, Észak és Dél, Ázsia és Európa közötti közlekedési utak, a társadalmi, gazdasági, kulturális és ideológiai kapcsolatok találkozásának központjában található.Ugyanakkor Kazahsztán az eurázsiai kontinens egyik legnagyobb állama. A történelem egyes időszakaiban Kazahsztán területén különféle államok jelentek meg és fejlődtek, sajátos kultúrával és történelemmel. Napjaink Kazahsztánja ezeknek az államoknak az utódállama.
Időszámításunk első évezredében Közép-Ázsia sztyeppei zónájában virágzott a nomád szkíta-szaka civilizáció, amelynek emlékei napjainkig fennmaradtak. Az Almatitól nem messze, Isszik városa mellett feltárt szaka Aranyember sírjának régészeti anyaga nevezetes teljességéről, szépségéről és művészikivitelezéséről.
A következő századokban a mai Kazahsztán területén alakult meg az a hatalmas hun államalakulat, amelynek óriási hatása volt a kor geopolitikai térképére.
kazahzodiakA hunok legkorábbi utódai a türkök voltak, akik néhány hatalmas államalakulatot – kaganátust – alapítottak, amelyek a Sárga-tengertől a Fekete-tengerig terjedtek ki.
Ekkortajt ezeken a területeken keresztül haladt a nevezetes karavánút, az úgynevezett Selyemút, amely összekötötte Kínát Bizánccal. A Nagy Selyemút nemcsak ösztönözte a világkereskedelem fejlődését, de a tudomány és kultúra vezető eszméi transzformátorának is bizonyult.
A kor kiemelkedő öröksége a pompás városi építészet. A műemlékek – Arisztan Bab, a nagy szufi, Hodzsa Ahmet Jasszaui mauzóleuma, (Turkesztán), és Ajsa Bibié (Taraz) – fennmaradtak napjainkig.
1221-ben a mongolok Dzsingisz kán vezetése alatt meghódították Közép-Ázsiát. A mai Kazahsztán nagy része Dzsingisz kán legidősebb fia,Dzsucsi utódainak területeként, az úgynevezett Aranyhorda fennhatósága alá került.
A XV. század második felében, Megalakultak az első kazah kánságok, és a XVI. század elejére kialakult az egységes kazah nemzet. A “kazah” szó türk nyelven azt jelentette, hogy “szabad, független”. Ez az etnikai név teljes mértékig kifejezésre juttatja a minden időkben függetlenségre, önálló létre törekvő népünk fő jellegzetességét.
A XVII-XVIII. századok során a kínai császárok uralma és irányítása alatt álló dzsungáriai nomad törzsek nagyszabású háborút indítottak a kazah kánság ellen.
A kazah batyrok (hős vezérek) férfiasságának és a nemzet önfeláldozásának köszönhetően Kazahsztán megmenekült attól a végzettől, hogy teljesen elfoglalják, és népességét fizikailag megsemmisítsék. Az ország függetlenségének és biztonságának fenntartása érdekében a kazah kánok annál az orosz cári birodalomnál kerestek katonai védelmet, amely éppen ezekben az időkben aktívan szélesítette keleti határait Szibéria területi mélységei felé.
Kazahsztán sorsa a továbbiakban általánosságban a társadalmi fejlődés európai modelljével és különösen az orosz állam és népei sorsával kapcsolódott össze.
A XIX. század első felében egyre több kazah tért át a letelepedett életformára, és kezdett földműveléssel foglalkozni.
Az 1990-es évek elején Kazahsztán vezetősége az egész társadalmi-politikai rétegződés nagyszabású átalakításába fogott bele. Az 1990. április 24-ei törvénybe foglalták Kazahsztán elnöki posztját. Az ország első elnöke Nurszultan Nazarbajev lett.
1990. október 25-én elfogadásra került a Deklaráció az Állami Függetlenségről.
1991. december 16-án a Parlament kinyilvánította a Kazah Köztársaság függetlenségét.

Napjainkban Kazahsztán tiszteletreméltó helyet foglal el a nemzetközi közösségben. Országunk, amely Nyugat, illetve Európa, és Kelet, illetve Ázsia keresztútjain, az eurázsiai térség centrumában helyezkedik el, régiónk hídjaként egyre növekvő szerepet játszik a terület politikai, gazdasági és kereskedelmi, kommunikációs életében, turisztikai célként és tranzit-országként egyaránt.

Forrás: http://www.kazembassy.hu/embassyhu.php

napkelet logo

konyvek
Tekintse meg az egye- sületünknél megrendel- hető, a szerző által de- dikált könyveket

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola