Text Size
Interestings Traditions Szent István napja

Szent István napja

There are no translations available.

szentistv szoborÁllamalapító szent királyunk, István ünnepe augusztus 20. Évtizedeken keresztül elsősorban volt az alkotmány, másodsorban az új kenyér napja, Szent Istvánról csak elvétve esett szó. A rendszerváltozás óta ismét Szent István napjaként, legfőbb állami ünnepünkként üljük meg.

 

I. Istvánt 1083. augusztus 20-án avatták szentté a fejérvári bazilikában, de csak később, Nagy Lajos uralkodásának idején került be ez a nap – egyházi ünnepként – a naptárakba, hogy aztán később Mária Terézia nemzeti ünneppé nyilvánítsa. A negyvennyolcas forradalom és szabadságharc bukása után megtiltották Szent István napjának ünneplését. 1860-tól újra voltak a hatalom által eltűrt megemlékezések (az első országos tüntetésbe torkollott). Majd évekig tartó viták után, 1891-ben a képviselőház hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította, Ferenc József pedig munkaszünetet rendelt el erre a napra.

Trianon után az ünnep egyszerre volt egyházi és nemzeti, majd egyre inkább az irredenta (szó szerinti jelentése: megváltatlan, visszaszerzendő; politikai törekvés az akarata ellenére idegen uralom alá került népeknek, területeknek az anyaországhoz való visszacsatolására – Idegen szavak gyűjteménye – NEM SZITOKSZÓ! /a szerk.) mozgalmak központi emléknapjává is vált. 1945-ben megszűnt nemzeti ünnepnek lenni, de 1947-ig egyházi ünnepként nyilvánosan megtarthatták. A kommunista hatalom a nemzeti és egyházi tartalmat nem vállalhatta, de az ünnepet eltörölni kockázatosnak gondolta – ezért előbb az „új kenyér" ünnepeként kezdték emlegetni, majd az 1949-es alkotmány kihirdetését erre a napra időzítve, azt mintegy új, mestunnepszocialista államalapításnak nyilvánítva, augusztus 20. az alkotmány ünnepe lett egészen a rendszerváltozásig. 1989-től tartják meg újra ezen a napon a budapesti Szent István Bazilikából indulva a Szent Jobb (a király mumifikálódott jobb kézfeje) körmenetet.

Talán meglepő, de ehhez a jeles naphoz nem kötődnek jellegzetes paraszti népszokások. Amit magyarázhatunk azzal, hogy a köztudatban a napnak évszázadokon át lényegében változatlan, mélyen gyökerező, egyértelmű jelentése volt – amiben az esetleg megosztó katolikus ünnep jelleget vélhetően messze felülmúlta az államalapítóra való emlékezés fontossága. Bár az ünnepet a hatalom gyakorta próbálta saját érdekei szerint alakítani-értelmezni, az „eredeti tartalmat" soha nem volt képes az agyakból kitörölni. Napjainkban egyre inkább válik azzá, aminek lennie kell: legfőbb állami ünnepünkké. Aminek új hagyományként immár szerves tartozéka a Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepe, a jelenkori magyar népművészet, a népi kézművesek és iparművészek hatalmas seregszemléje.

Forrás: http://elonepmuveszet.hu/jeles-napok-es-honapok/szent-istvan-napja.html#.U9iDJai92_4

napkelet logo

konyvek
Tekintse meg az egye- sületünknél megrendel- hető, a szerző által de- dikált könyveket

szilajcsiko
arkad
szozat
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola