Államalapító szent királyunk, István ünnepe augusztus 20. Évtizedeken keresztül elsősorban volt az alkotmány, másodsorban az új kenyér napja, Szent Istvánról csak elvétve esett szó. A rendszerváltozás óta ismét Szent István napjaként, legfőbb állami ünnepünkként üljük meg.
I. Istvánt 1083. augusztus 20-án avatták szentté a fejérvári bazilikában, de csak később, Nagy Lajos uralkodásának idején került be ez a nap – egyházi ünnepként – a naptárakba, hogy aztán később Mária Terézia nemzeti ünneppé nyilvánítsa. A negyvennyolcas forradalom és szabadságharc bukása után megtiltották Szent István napjának ünneplését. 1860-tól újra voltak a hatalom által eltűrt megemlékezések (az első országos tüntetésbe torkollott). Majd évekig tartó viták után, 1891-ben a képviselőház hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította, Ferenc József pedig munkaszünetet rendelt el erre a napra.
Trianon után az ünnep egyszerre volt egyházi és nemzeti, majd egyre inkább az irredenta (szó szerinti jelentése: megváltatlan, visszaszerzendő; politikai törekvés az akarata ellenére idegen uralom alá került népeknek, területeknek az anyaországhoz való visszacsatolására – Idegen szavak gyűjteménye – NEM SZITOKSZÓ! /a szerk.) mozgalmak központi emléknapjává is vált. 1945-ben megszűnt nemzeti ünnepnek lenni, de 1947-ig egyházi ünnepként nyilvánosan megtarthatták. A kommunista hatalom a nemzeti és egyházi tartalmat nem vállalhatta, de az ünnepet eltörölni kockázatosnak gondolta – ezért előbb az „új kenyér" ünnepeként kezdték emlegetni, majd az 1949-es alkotmány kihirdetését erre a napra időzítve, azt mintegy új, szocialista államalapításnak nyilvánítva, augusztus 20. az alkotmány ünnepe lett egészen a rendszerváltozásig. 1989-től tartják meg újra ezen a napon a budapesti Szent István Bazilikából indulva a Szent Jobb (a király mumifikálódott jobb kézfeje) körmenetet.
Talán meglepő, de ehhez a jeles naphoz nem kötődnek jellegzetes paraszti népszokások. Amit magyarázhatunk azzal, hogy a köztudatban a napnak évszázadokon át lényegében változatlan, mélyen gyökerező, egyértelmű jelentése volt – amiben az esetleg megosztó katolikus ünnep jelleget vélhetően messze felülmúlta az államalapítóra való emlékezés fontossága. Bár az ünnepet a hatalom gyakorta próbálta saját érdekei szerint alakítani-értelmezni, az „eredeti tartalmat" soha nem volt képes az agyakból kitörölni. Napjainkban egyre inkább válik azzá, aminek lennie kell: legfőbb állami ünnepünkké. Aminek új hagyományként immár szerves tartozéka a Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepe, a jelenkori magyar népművészet, a népi kézművesek és iparművészek hatalmas seregszemléje.
Forrás: http://elonepmuveszet.hu/jeles-napok-es-honapok/szent-istvan-napja.html#.U9iDJai92_4